Egy ügyvéd, aki szabadidejében is bírósági határozatokat olvas, és egy reggel olyasmire bukkant, ami alapjaiban változtatta meg a magyar közéletet, hiszen ő bukkant a kegyelmi botrány szálaira, ami azóta a Fidesz bukásához vezetett. Dr. Fülöp Botond, vagy ahogyan sokáig csak ismerték, a Vidéki Prókátor október 29-én, csütörtökön Hódmezővásárhelyen tart előadást. De ki ő valójában, és hogyan vált egy komlói jogász országosan ismert közéleti szereplővé?
Egy reggeli kávé és a kegyelmi botrány
2024. február 1-jén Fülöp Botond a szokásos reggeli rutinját végezte: bírósági határozatokat olvasott. Ügyvédként ez nem meglepő, az viszont már igen, hogy számára ez nemcsak munka, hanem kedvtelés is.
Aznap a Kúria egyik döntésében egy különös részletre lett figyelmes. A dokumentumból kiderült, hogy Novák Katalin köztársasági elnök kegyelemben részesítette K. Endrét, a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesét, akit azért ítéltek el, mert nyomást gyakorolt az intézmény egyik áldozatára, hogy vonja vissza a vallomását. Fülöp később úgy emlékezett vissza, hogy a meglepetéstől majdnem kiesett a kezéből a kávéscsésze. Többször elolvasta a határozatot, majd ellenőrizte az ügy részleteit, és elküldte a dokumentumot több szerkesztőségnek. A történetet elsőként a 444 tárta a nyilvánosság elé. A botrány országos tiltakozást váltott ki, és február 10-én Novák Katalin lemondásához, valamint Varga Judit közéletből való visszavonulásához vezetett. Az ügy a későbbi politikai átrendeződés egyik meghatározó kiindulópontjává vált.
Ki rejtőzött a Vidéki Prókátor név mögött?
A jogász kezdetben nem vállalta a nyilvánosság előtt a nevét. Vidéki Prókátor néven indított Facebook-oldalt, ahol jogi és közéleti kérdésekről írt, gyakran élesen bírálva az akkori kormány működését.
Személyazonosságát csak 2026 májusában fedte fel. Kiderült, hogy a Komlón praktizáló Fülöp Botondról van szó, aki eredetileg gépészmérnöknek tanult, később szerzett jogi diplomát, és éveken át az Európai Unió Bíróságán is dolgozott. A névtelenségről akkor azt mondta: soha nem vágyott ismertségre, de szeretné végre saját nevével vállalni a gondolatait.
Konzervatív értékek, erős jogállami meggyőződés
Fülöp Botond politikai múltja sem hétköznapi. A rendszerváltás idején a Magyar Demokrata Fórumhoz kötődött, 1998-ban pedig egy időre a Fideszhez is csatlakozott. Saját meghatározása szerint jobboldali, konzervatív gondolkodású ember, akinek fontos a polgári Magyarország eszménye. Az Orbán-kormány egyik markáns kritikusává ugyanakkor éppen azért vált, mert szerinte a politikai hatalom eltávolodott az általa korábban képviselt értékektől. Megnyilatkozásaiban visszatérő gondolat a jogállamiság, az intézmények függetlensége és a hatalom elszámoltathatósága. Úgy véli, a törvényeknek a politikai vezetőkre ugyanúgy vonatkozniuk kell, mint bárki másra.
A 2026-os kormányváltást üdvözölte, de az új hatalom működésével kapcsolatban is megfogalmazott kritikákat. Egy szeptemberi interjúban például a korrupciógyanús ügyekben zajló nyomozások lassúságát kifogásolta. Az új alkotmány kidolgozásában pedig szívesen vállalna szerepet.
Most Vásárhelyen mesél a magyar közéletről
A Hódmezővásárhelyi Közéleti Akadémia meghívására október 29-én, csütörtökön 18 órakor a Városháza dísztermében tart előadást.
Az est címe: Magyarország – a Vidéki Prókátor szemével.
A résztvevők egy olyan jogász gondolatait ismerhetik meg, aki egy bírósági dokumentum nyilvánosságra hozatalával váratlanul a magyar politikai történelem egyik jelentős eseményének szereplőjévé vált.
A történet különös fordulata, hogy Fülöp Botond eredetileg nem közéleti szereplő szeretett volna lenni. Egyszerűen elolvasott egy határozatot, felismerte annak jelentőségét, és úgy döntött, a nyilvánosságnak is tudnia kell róla.
