A szegedi BYD-gyár jelentősen átalakítja majd a térség közlekedését, ezért az utak, a vasút és a közösségi közlekedés felkészítését már most el kell kezdeni – hangsúlyozta Kőkuti Attila kamarai elnök a XXVII. Nemzetközi Közlekedési Konferencián. A november 19–20-án Szegeden megtartott rendezvényen az úthálózat állapotáról, a közlekedésszervezés átalakításáról és a MÁV fejlesztési terveiről is beszéltek.
A kétnapos eseményt a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara és az Enterprise Europe Network-Szeged szervezte meg a Közlekedéstudományi Egyesület együttműködésével, a Közlekedéstudományi Intézet szakmai támogatásával. A középpontban a közforgalmú közlekedés megújulása állt: az előadók az utazási igények változásáról, a technológiai fejlődésről és a fenntarthatóságról is beszéltek.
A BYD miatt már most lépni kell
Kőkuti Attila, a kamara elnöke a BYD-beruházás közlekedési hatásaira is felhívta a figyelmet. Elmondása szerint műszakonként 3800 munkavállaló dolgozik majd a gyárban, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy közülük mekkora lesz a nem kínai dolgozók aránya. A várható változásokhoz az utakat, a vasutat és a közösségi közlekedést is hozzá kell igazítani. Az elnök szerint ezt a munkát már ma el kell kezdeni. A kamara beszámolója alapján a konferencia egyik fontos üzenete az volt, hogy a közlekedés fejlesztése a térségek elérhetőségét, a munkába járást, a vállalkozások működését és a gazdaság versenyképességét is meghatározza.
Tíz év és 655 milliárd forint az úthálózat lemaradásának ledolgozására
A kamarai elnök a hazai közutak állapotáról is beszélt. Az általa ismertetett adatok szerint az utak 40 százaléka rossz, 20 százaléka tűrhető minőségű, miközben 25–30 évente teljes felújításra lenne szükség. Ehhez képest a legtöbb megyében egy-egy szakasz teljes megújítására 100–130 évente kerül sor.
Számításai szerint az állami kezelésben lévő, 31 ezer kilométeres úthálózat lemaradásának behozásához legalább tíz évre és 655 milliárd forintra lenne szükség. Ezzel szemben az eddigi hazai keretet 20 milliárd forintban jelölte meg. Nemzetközi összehasonlításként elmondta: Szlovéniában 421 millió euró jut útfejlesztésre, az egy lakosra jutó összeg pedig 72 ezer forint, míg Magyarországon 10 ezer forint. Csehországban és Ausztriában másfélszer-kétszer annyi aszfaltot használnak fel, mint nálunk – ismertette.
Új központ hangolja össze a helyközi közlekedést
Kerékgyártó János, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium helyettes államtitkára a közlekedéspolitikai és intézményi átalakításokat mutatta be. A kamara közleménye szerint az átalakítás egyik központi eleme az Országos Közlekedési Központ, azaz az OKK létrehozása, amely a helyközi közösségi közlekedés szervezését, a szolgáltatások megrendelését és ellenőrzését fogja egységes keretbe.
Az ismertetett rendszerben világosabban elkülönülnek a megrendelői és a szolgáltatói feladatok. Nagyobb hangsúlyt kapna a vasúti és az autóbuszos közlekedés összehangolása, az utasigények figyelembevétele és a szolgáltatási színvonal javítása. Az előadás a vasúti járműállomány kezelésének új modelljére és a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervre is kitért, amely hosszú távon több ezer milliárd forintos fejlesztési keretet biztosíthat.
Új vonatokat és kiszámíthatóbb szolgáltatást szeretne a MÁV
A második nap egyik kiemelt előadója Hegyi Zsolt, a MÁV Zrt. vezérigazgatója volt. A közlemény szerint arról beszélt, hogy az OKK létrejötte a MÁV feladatait és működését is átalakítja, miközben a társaság továbbra is szolgáltató marad, és a pályaüzemeltetés is a feladata lesz. A cél a személyszállítás kiszámíthatóságának jelentős növelése, amihez az infrastruktúra fejlesztése is szükséges.
Hegyi Zsolt hangsúlyozta, hogy új járműveket szeretnének beszerezni a hatvanéves vonatok fejlesztése helyett. Ugyanakkor a korszerű szerelvényekhez a karbantartó épületeket is meg kell újítani, mert azok jelenleg nem alkalmasak a modern járművek megfelelő kiszolgálására. A vasútállomások állapotán is javítanának; ennek első lépéseként tavasszal megújítják a takarítási szolgáltatást.
A vezérigazgató digitalizációról, a belső folyamatok átalakításáról, adatvezérelt irányításról és költségorientált döntésekről is beszámolt. A fiatal munkavállalók képzését és foglalkoztatását szintén átalakítanák, hogy legyen utánpótlás a nyugdíjba vonulók helyére. A cél az, hogy a MÁV tíz év alatt erős munkáltatói márkává váljon.
A konferencia alapítója és főszervezője Szeri István, a kamara tiszteletbeli elnöke. A rendezvényen a különböző közlekedési módok összehangolása, az utasokhoz igazodó szolgáltatások és a hosszú távú fejlesztések lehetőségei egyaránt napirendre kerültek.
Forrás: Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara sajtóközleménye.










